Első bejegyzésem

A minap valaki azt kérdezte tőlem, hogy milyen érzés amikor a színpadon vagyok a gyönyörű ruhámban, sminkben?!
Válaszoltam, hogy fantasztikus érzés!
Na jó de ennél bővebben!?

Bizony megdolgoztatott ez a kérdés! Mert nem olyan egyszerű megválaszolni!
Ahogy elkezdtem gondolkozni ezen, rájöttem, hogy sok-sok érzés kavarog bennem tánc közben amellett, hogy valóban fantasztikus dolog „színpadon” lenni! A színpadra lépést azonban megelőzi a felkészülési idő, amikor kezdek ráhangolódni a műsorra, színpadra, a nézőkre.

 

Ez már a sminkelés közben megkezdődik. Néha elfog a kétség, vajon jó lesz a sminkem? A ruhám? A műsorom tetszeni fog a nézőknek? Már ilyenkor tele a szívem izgalommal – persze tudom, hogy lesz akinek igen, lesz akinek nem! De úgy döntöttem ezzel többet már nem foglalkozom, hogy kinek tetszik és kinek nem, az az ő fejükben dől el, ezzel nincs dolgom! Felemelő, adrenalin szint növelő adni. Adni olyat ami elvarázsolja a nézőket. Adni olyat amit ők még csak nézőként éltek át! Igen van bennem egy természetes, egészséges izgulás minden színpadra lépés előtt.

 

Minden fellépés, minden nézőközönség más és más. Az első pillanatban érezni a levegőben, hogy milyen a társaság akinek táncolok, és ennek ellenére nekem mindig a legjobb formámat kell hoznom, bármit látok az arcokon. Vagy éppen hallok 🙂 Tehát minden fellépés egyedi, különleges, izgalmas. Őszinte leszek és elmondom milyen tánc közben figyelni a nézőközönséget! Érdekes, nagyon érdekes! Minden fellépés közben látok, tanulok valami újat! A nézőközönség leggyakrabban vegyes, vannak férfiak és nők! A tapasztalatom ugyanolyan vegyes amilyen a nézőközönség összetétele! Én mindig minden közönségemet nagyon szeretem, legyen az több száz, vagy csak 10-20 fő! Akármennyien vannak el kell őket varázsolnom. Van akit sikerül, van akit nem 🙂 Milyen érzéseket láttam a nézőszemekben és mit okozott ez bennem? Örömet, meglepetést, akár teljes mondatokat: te jó ég, hogyan tudja ezt megcsinálni? Megvetést, lenézést, féltékenységet, irigységet. Ez utóbbiak főleg hölgyek szemében figyelhető meg. Hogy élem ezeket meg? Az első alkalmakkor igencsak megérintett, mára azonban tudom, hogy azok amiket látok a szemekben azok nem nekem szólnak, hanem a nézőnek önmagának!

 

Az idő rádöbbentett arra, hogy mindenkinek van lehetősége arra, hogy ott legyen ahol én vagyok, hogy azt csinálja amit én csinálok! Egy fellépés ezek ellenére számomra elképesztő dolog, mert felemel, mert közben azt csinálom amit szeretek, és adhatok is közben. Mit adok? Magamból egy darabot, egy olyan műsort amiben egyedi és különleges és önmagam vagyok. A mosolyomat a szeretetemet. És ahogy a kívülállók – nézők mondták: energiát.

 

Amikor ott vagyok a színpadon egy különleges lelkiállapotban vagyok. Eufórikus érzés táncolni a nézőknek, boldogsághormon tölti el az egész testem. Közben pedig teljes tudatommal benne vagyok a szituációban és látok, hallok, érzékelek mindent! A szemekben tükröződő gondolatokat legyen az bármi, a testbeszéddel való visszajelzéseket, a hangokat, véleményeket!

Please follow and like us:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.